A keleti bölcsesség nyugati utazása

Az utóbbi évtizedekben Európában jelentősen megnőtt az érdeklődés a keleti vallások, mint például a buddhizmus, a taoizmus vagy a hinduizmus, illetve a keleti filozófiai irányzatok, mint például a Zen vagy a konfucianizmus iránt. A meditációs gyakorlatok, mint a mindfulness, a jógafilozófia, vagy a Zen esztétika mindennapivá váltak a nyugati világban, és az emberek egyre többet keresik a belső békét, a harmóniát és a személyes fejlődést szolgáló tanításokat.

Ez az érdeklődés azonban nem pusztán spirituális igényeket elégít ki, hanem a keleti tanítások a mindennapi életvezetés terén is számos gyakorlatias eszközt kínálnak, amelyek sokak számára vonzóak a modern élet stresszével és bizonytalanságaival szemben. Azonban az is megfigyelhető, hogy sok esetben a keleti filozófiák tanulmányozása felszínes marad, és az emberek csupán népszerű idézetek vagy leegyszerűsített gyakorlatok szintjén találkoznak velük.

De miért fordulnak az emberek egyre nagyobb számban ezekhez az irányzatokhoz? Vajon csak divat, kulturális kíváncsiság vagy mélyebb vágyak és hiányérzet áll a háttérben? És mit kínálnak a keleti tanok, amit a nyugati vallások vagy filozófiák nem? Ez az írás ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben arra is rávilágít, hogyan illeszkednek a keleti filozófiák a modern európai élet kihívásaihoz.

Az európai érdeklődés gyökerei

A nyugati világban a keleti filozófiák iránti érdeklődés nem új keletű jelenség. Már a 19. században is voltak olyan filozófusok és írók, mint Schopenhauer vagy Hermann Hesse, akik rácsodálkoztak a buddhizmus és a hinduizmus tanításaira, és azokat beépítették saját gondolkodásukba. Az 1960-as években pedig a hippi mozgalom idején a keleti vallások, különösen a meditáció és a jóga, jelentős népszerűségre tettek szert a nyugati fiatalok körében. Azóta a globalizáció és az információs technológia fejlődése csak tovább növelte az elérhetőségét és az érdeklődést ezek iránt az irányzatok iránt.

1.2. Az európai kultúra és a spiritualitás hiánya

A nyugati társadalmakban a modernizáció, az individualizmus és a materializmus térnyerése sokak számára a hagyományos vallások szerepének csökkenéséhez vezetett. Az emberek egyre kevésbé azonosulnak a keresztény tanokkal, ugyanakkor vágyat éreznek arra, hogy valamilyen spirituális keretet találjanak az életükhöz. Ebben a helyzetben a keleti filozófiák alternatívát kínálnak: egy olyan spirituális megközelítést, amely nem kötődik szigorú dogmákhoz, és amely az egyén belső útját hangsúlyozza.

Az írás célja

Ez az írás arra vállalkozik, hogy feltárja a keleti filozófiák és vallások népszerűségének okait, valamint megvizsgálja, miben különböznek ezek az irányzatok a nyugati vallásoktól és filozófiáktól. Emellett rávilágít arra is, hogy az európai emberek sokszor csak felszínesen találkoznak a keleti tanokkal, ami gyakran torz képet ad azok valódi mélységéről. Az írás célja nem az, hogy bárkit a keleti tanok követésére ösztönözzön, hanem az, hogy objektíven bemutassa azokat a kulturális és társadalmi folyamatokat, amelyek az európai érdeklődést formálják.

A keleti filozófiák népszerűségének okai

A keleti filozófiák és vallások népszerűsége Európában számos tényezőre vezethető vissza. Ezek között találunk kulturális, pszichológiai és társadalmi elemeket is, amelyek együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy egyre többen fordulnak ezekhez a tanokhoz.

Nyugati életforma kihívásai

A modern nyugati életforma rendkívüli nyomást gyakorol az egyénekre. A folyamatosan növekvő elvárások, a munkával kapcsolatos stressz, az időhiány, valamint a globalizáció által hozott változások olyan kihívásokat jelentenek, amelyekkel sokan nehezen birkóznak meg. Az ilyen körülmények között az emberek gyakran spirituális válaszokat keresnek a belső béke és harmónia megteremtésére.

A keleti filozófiák, különösen a buddhizmus és a Zen, olyan tanításokat kínálnak, amelyek középpontjában a belső harmónia, a pillanat megélése és a szenvedés okainak megértése áll. Ezek a megközelítések vonzóak azok számára, akik a nyugati világ állandó teljesítményorientáltságával szemben valami emberibbet, nyugodtabbat keresnek.

Egyszerűség és praktikusság

A keleti tanítások egyik legnagyobb vonzereje az egyszerűségükben rejlik. A buddhizmus például nem igényli, hogy az ember egy konkrét istenben higgyen, vagy vallási ceremóniákon vegyen részt. Ehelyett olyan gyakorlatokat és alapelveket kínál, amelyeket bárki alkalmazhat az életében:

   •       Meditáció: Az elme lecsendesítésének és a belső béke megteremtésének eszköze.

   •       Mindfulness (tudatos jelenlét): Az élet apró pillanatainak megélése és értékelése.

   •       Etikai alapelvek: Egyszerű, könnyen követhető irányelvek az élet jobbá tételéhez, például az ártás elkerülése, az őszinteség és a mértékletesség.

Ezek a tanítások nem kötődnek szigorúan vallási keretekhez, hanem az életvezetés praktikus eszközeit nyújtják, amelyeket a nyugati emberek könnyen beilleszthetnek a mindennapjaikba.

Belső béke és harmónia keresése

A nyugati kultúrában az életet gyakran az anyagi siker és a társadalmi státusz határozza meg. Ezzel szemben a keleti filozófiák a belső béke és az önmegismerés fontosságát hangsúlyozzák. A buddhizmus például arra tanít, hogy a szenvedés oka a ragaszkodás és az elvárások, és hogy a boldogságot a ragaszkodás elengedésével érhetjük el. Ez a szemléletmód mélyen rezonál azokkal, akik kiábrándultak a fogyasztói társadalomból.

Kultúrák iránti nyitottság

Az utazások, a média és az internet révén a nyugati emberek egyre többet tudnak a világ más részeinek kultúrájáról. A keleti filozófiák egzotikusnak, különlegesnek tűnnek, ami önmagában is vonzó lehet azok számára, akik valami újat, mást szeretnének felfedezni. A globalizáció lehetővé tette, hogy az emberek könnyebben megismerjék a keleti kultúrák esztétikáját, tanításait és szokásait.

A keleti filozófiák szabadsága

A keleti vallások és filozófiák nem igénylik a szigorú vallási elköteleződést. Az emberek gyakran úgy tekintenek ezekre, mint rugalmas, személyre szabható spirituális rendszerekre, amelyek nem írnak elő dogmákat vagy szabályokat. Például a buddhizmusban a tanításokat „útmutatásként” kínálják, nem pedig kötelező érvényű igazságként, ami különösen vonzó azok számára, akik szabadságot keresnek a spirituális útkeresésükben.

Az egyszerűség, a praktikusság és az elfogadás együttese teszi a keleti filozófiákat rendkívül vonzóvá a modern európai ember számára, aki a mindennapi élet zűrzavarában és stresszében valami időtálló, mélyebb értelmet keres. A következő részben azt vizsgáljuk meg, hogy miben különböznek ezek az irányzatok a nyugati vallásoktól és filozófiáktól.

A keleti filozófiák és vallások alapvető különbségei

A keleti filozófiák és vallások alapvetően más megközelítést alkalmaznak az emberi élet, a spiritualitás és a vallás kérdéseivel kapcsolatban, mint a nyugati vallások és filozófiai rendszerek. Ez a különbség nemcsak a tanítások tartalmában, hanem azok céljában és alkalmazási módjában is megmutatkozik. Az alábbiakban a legfontosabb különbségeket tárgyaljuk.

Vallási univerzalizmus: nem szükséges a „hívő” státusz

A keleti filozófiák, különösen a buddhizmus, nem követelik meg, hogy az ember egy konkrét istenben higgyen, vagy vallási értelemben „hívővé” váljon. A buddhizmus például sokkal inkább filozófiai és etikai útmutatásokat kínál, mintsem teológiai dogmákat. A buddhista tanítások alapja az, hogy az egyén maga fedezze fel az igazságot a saját tapasztalatain keresztül.

Ez a megközelítés vonzó azok számára, akik a spirituális útkeresést nem szeretnék összekötni egy adott vallási intézménnyel vagy dogmával, hanem a saját életükhöz szeretnének használható eszközöket kapni.

Elfogadás és ítéletmentesség

A nyugati vallások gyakran hangsúlyozzák az erkölcsi szabályokat, a bűn fogalmát és az ítéletet. Ezzel szemben a keleti filozófiákban, különösen a buddhizmusban és a taoizmusban, az ítéletmentesség és az elfogadás kap nagyobb szerepet. Például a buddhizmus szerint minden ember saját fejlődési útját járja, és nincs egyetlen „helyes” út az élethez vagy a megvilágosodáshoz. Ez az elfogadó attitűd különösen megnyerő a nyugati emberek számára, akik sokszor kiábrándultak a szabályokkal és ítéletekkel terhelt vallási rendszerekből.

Nincs egyetlen abszolút igazság

A keleti filozófiák egyik legnagyobb különbsége, hogy nem keresik az egyetlen abszolút igazságot. Míg a nyugati vallások gyakran univerzális válaszokat kínálnak az emberi létezés legfontosabb kérdéseire (pl. „Ki teremtette a világot?”, „Mi az élet értelme?”), addig a keleti tanok megengedik, hogy ezek a válaszok relatívak és egyéniek legyenek.

A buddhizmusban például nincs központi teremtésmítosz, és az élet értelmét sem próbálja egyetlen, mindenki számára érvényes igazságként meghatározni. Ehelyett a tanítások azt hangsúlyozzák, hogy az igazságot mindenki saját maga fedezheti fel a belső tapasztalatai által.

Gyakorlati megközelítés: a jelen pillanat fontossága

A keleti filozófiák kiemelkedően praktikusak, különösen a buddhizmus és a japán Zen esetében. Ezek az irányzatok nemcsak az élet nagy kérdéseire keresnek válaszokat, hanem a mindennapokban alkalmazható módszereket kínálnak az elme lecsendesítésére, a stressz kezelésére és a belső harmónia elérésére.

A Zen filozófia például az egyszerűségre és a jelen pillanat megélésére összpontosít. A „mostban élés” nem csupán spirituális eszmény, hanem gyakorlati útmutatás is, amely segít az egyénnek a hétköznapi élet stresszének kezelésében.

Japán és buddhista vonalak: különleges szerepük a nyugati érdeklődésben

A japán kultúra és filozófia, különösen a Zen buddhizmus, különösen nagy hatással van a nyugati világra. Ennek több oka is van:

   •       A Zen egyszerűsége és esztétikája: A Zen tanításai nem szavakra, hanem közvetlen tapasztalásra és cselekvésre épülnek. Ez a minimalizmus, például a wabi-sabi (a tökéletlenség szépsége) koncepciója, erőteljesen rezonál a nyugati világ túlzsúfolt és túlbonyolított életmódjával.

   •       Harcművészetek és spiritualitás: Az olyan japán harcművészetek, mint az aikido vagy a kendo, nemcsak fizikai gyakorlatok, hanem filozófiai alapokon nyugvó életmódok, amelyek a test és a lélek összhangját hangsúlyozzák.

   •       A meditáció és a mindfulness népszerűsége: A Zen meditációs gyakorlatai rendkívül népszerűek lettek a nyugati világban, különösen a mindfulness modern változatán keresztül, amelyet pszichológiai és terápiás eszközként is használnak.

A keleti filozófiák és vallások alapvető különbsége abban rejlik, hogy nem kívánnak univerzális válaszokat adni az élet kérdéseire, hanem az egyéni tapasztalatokat és a belső útkeresést helyezik előtérbe. Ez a szabadság, elfogadás és gyakorlati szemléletmód különösen vonzó a modern európai ember számára, aki a nyugati vallások szigorúbb keretei és dogmái helyett valami személyesebbet és rugalmasabbat keres. A következő részben azt vizsgáljuk meg, hogy a nyugati érdeklődés mennyire mély vagy épp felszínes a keleti tanok iránt.

A nyugati érdeklődés és a felszínesség problémája

Miközben a keleti filozófiák és vallások népszerűsége Európában egyre nő, sok esetben az érdeklődés felszínes marad. A nyugati emberek gyakran nem mélyednek el a tanítások valódi filozófiai vagy spirituális jelentésében, és csupán bizonyos részleteket emelnek ki, amelyeket könnyen beilleszthetnek a saját életükbe. Ez a jelenség több kérdést is felvet, különösen azt, hogy mennyire értjük meg valóban a keleti tanokat, és hogyan használjuk őket a saját kultúránkban.

Felszínes tudás és népszerű idézetek

Az egyik leggyakoribb probléma, hogy a keleti filozófiák és vallások tanításai gyakran leegyszerűsített formában jelennek meg a nyugati világban. Az emberek inspiráló idézeteket olvasnak Buddha vagy Lao-ce műveiből, de ezeknek az idézeteknek a mélyebb jelentését sokszor nem értik meg. Például a buddhizmus tanításai a szenvedésről és annak megszüntetéséről (a Négy Nemes Igazság) komoly filozófiai alapokon nyugszanak, amelyekhez alapos tanulmányozás és meditáció szükséges. Az ilyen mélység azonban sokszor háttérbe szorul a „gyors megoldásokat” kereső nyugati gondolkodásmódban.

Divatos gyakorlatok: a meditáció és a mindfulness leegyszerűsítése

A meditáció és a mindfulness népszerűsége az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a nyugati világban. Ezek az eszközök rendkívül hasznosak lehetnek a stressz csökkentésében és a mentális egészség javításában, azonban gyakran leválasztják őket az eredeti kontextusukról.

   •       Mindfulness: A mindfulness gyakorlatát a nyugati pszichológia hatékony terápiás eszközként alkalmazza, azonban sokszor elveszik belőle a buddhista gyökerek mélyebb tanításai, mint például a szenvedés okainak megértése vagy a ragaszkodás elengedése.

   •       Meditáció: A meditációt gyakran „mentális edzésként” reklámozzák, és sokan csupán relaxációs technikaként használják, figyelmen kívül hagyva a spirituális vagy filozófiai dimenziót.

Kommersz népszerűség: a keleti filozófia árucikké válása

A keleti filozófiák iránti érdeklődés sokszor a fogyasztói kultúra része lett. A jógastúdiók, mindfulness applikációk, Zen ihlette belsőépítészeti trendek mind azt mutatják, hogy a keleti tanítások gyakran a divat részévé válnak, nem pedig a mélyebb megértés forrásává. Ez a jelenség kettős hatású:

   •       Pozitívum: A keleti filozófiák és gyakorlatok széles körű népszerűsége azt jelenti, hogy egyre többen találkoznak velük, és még a felszínes érdeklődés is vezethet mélyebb elmélyüléshez.

   •       Negatívum: Az árucikké válás gyakran leértékeli a keleti tanok valódi értékét, és azok csak mint „lifestyle” elemek jelennek meg, amelyek elvesztik eredeti spirituális jelentőségüket.

Az elmélyülés hiánya: miért maradnak felszínesek a tanulmányok?

A keleti filozófiák mélységének megértése hosszú tanulási és gyakorlási folyamatot igényel, amely gyakran türelmet kíván az egyéntől. A nyugati ember azonban a gyors megoldásokat és az azonnali eredményeket részesíti előnyben, ezért sokan nem szánnak időt arra, hogy valóban elmélyüljenek ezekben a tanokban.

Például a Zen meditáció célja nem csupán a relaxáció, hanem a mély önismeret és a megvilágosodás (satori) elérése. Ez azonban hosszú évek gyakorlását igényli, ami nem illeszkedik a nyugati világ gyors tempójú életmódjához.

Félreértett tanítások: nyugati szemmel nézve keletet

A keleti tanítások nyugati interpretációja sokszor torz képet ad. Például:

   •       A Zen és a wabi-sabi félreértése: A Zen minimalizmusát és a wabi-sabi (a tökéletlenség elfogadása) esztétikáját gyakran csupán lakberendezési stílusként vagy design-koncepcióként értelmezik, pedig ezek mély filozófiai alapokra épülnek.

   •       Karma fogalma: A karma sokszor leegyszerűsítve jelenik meg a nyugati kultúrában, mint „azt kapod, amit adsz” szemlélet, holott a buddhista és hindu tanításokban ez sokkal komplexebb elmélet az ok-okozati összefüggésekről.

A nyugati érdeklődés a keleti filozófiák és vallások iránt sokszor megáll a felszínes ismeretek szintjén, és az emberek csak azokat az elemeket emelik ki, amelyek azonnali hasznot hozhatnak számukra. Bár ez a fajta érdeklődés is lehet értékes, fontos lenne, hogy az emberek ne csak a felszínt kapargassák, hanem mélyebben megértsék ezeknek a tanoknak a filozófiai és spirituális alapjait. A következő részben részletesen bemutatjuk, hogyan illeszkedik a keleti filozófia, különösen a buddhizmus és a japán kultúra, a nyugati érdeklődés világába.

A keleti filozófia népszerűsége: a buddhizmus és a japán kultúra

A keleti filozófiák és vallások népszerűsége nem egyenletesen oszlik meg. Kiemelkedik közülük a buddhizmus, amely gyakorlati tanításaival és spirituális mélységével különösen vonzó a nyugati világ számára. Ugyanakkor a japán kultúra, a Zen buddhizmus, a harcművészetek és a wabi-sabi esztétika szintén jelentős hatással vannak a nyugati gondolkodásra és életmódra. Az alábbiakban megvizsgáljuk, miért éppen ezek a vonalak váltak különösen népszerűvé Európában.

A buddhizmus vonzereje

A buddhizmus az egyik legelterjedtebb keleti vallás, amely gyakorlati tanításaival sok európai ember számára nyújt értelmes válaszokat a modern élet problémáira. Népszerűségének okai a következők:

   •       Egyszerűség és érthetőség: A buddhizmus alapvető tanításai – például a Négy Nemes Igazság és a Nemes Nyolcrétű Ösvény – egyszerű és érthető elveket kínálnak, amelyek segítenek az embereknek megérteni a szenvedés okait, és megmutatják, hogyan lehet azt csökkenteni.

   •       Személyes tapasztalat és felelősség: A buddhizmus hangsúlyozza, hogy mindenki maga felelős a saját boldogságáért és fejlődéséért. Ez az önálló spirituális út vonzó a nyugati emberek számára, akik gyakran idegenkednek a dogmatikus vallási rendszerektől.

   •       Meditáció és mindfulness: A meditációs gyakorlatok, mint a vipassana és a Zen meditáció, különösen népszerűvé váltak a nyugati világban, mert hatékony eszközt nyújtanak a stressz csökkentésére és az elme lecsendesítésére.

A japán kultúra és filozófia különlegessége

A japán kultúra, különösen a Zen buddhizmus, egyedülálló módon ötvözi a spiritualitást a mindennapi élet gyakorlati aspektusaival. A japán filozófia több szempontból is inspirálja a nyugatiakat:

   •       Zen buddhizmus: a jelen pillanat elfogadása

A Zen központi tanítása a jelen pillanat megélésére és a cselekvés egyszerűségére épül. Ez különösen vonzó a nyugati emberek számára, akik a modern élet túlzsúfoltságából és a jövőre irányuló állandó aggodalmaskodásból keresnek kiutat.

   •       Harcművészetek és spiritualitás:

A japán harcművészetek, mint az aikido, a kendo vagy a karate, nemcsak fizikai technikákat tanítanak, hanem mély filozófiai alapokat is nyújtanak. Az aikido például az ellenfél erejének elfogadásán és a békés megoldás keresésén alapul, amelyet sokan spirituális útmutatásként is értelmeznek.

   •       Wabi-sabi: a tökéletlenség szépsége:

A japán esztétika, különösen a wabi-sabi koncepciója, amely a múlandóság, a tökéletlenség és az egyszerűség szépségét ünnepli, erős kontrasztban áll a nyugati világ maximalizmusával és perfekcionizmusával. Ez az esztétikai filozófia nemcsak a művészetekben, hanem a mindennapi életben is inspiráló lehet.

A modern pszichológia és a buddhizmus találkozása

A buddhizmus számos tanítása – például a meditáció, a mindfulness és a belső harmónia keresése – találkozik a modern pszichológia törekvéseivel. Az olyan fogalmak, mint a „tudatos jelenlét” (mindfulness), a szorongás kezelése és az érzelmek megértése, a buddhista tanokból merítenek, és nyugaton egyre inkább terápiás eszközként alkalmazzák őket.

Például a kognitív viselkedésterápia mindfulness-alapú változata (MBCT) hatékonyan segít a depresszió és a stressz kezelésében. Ez azt mutatja, hogy a buddhizmus gyakorlati tanításai nemcsak spirituális, hanem pszichológiai és egészségügyi szempontból is relevánsak.

Az esztétikai vonzerő: minimalizmus és természetközeliség

A japán filozófia és esztétika minimalista megközelítése – legyen szó Zen kertépítészetről, teaceremóniáról vagy belsőépítészetről – erősen hatott a nyugati designra és életmódra. Az egyszerűségre és természetközeliségre épülő stílus, amely a lényegre és a harmóniára koncentrál, ellenpontozza a nyugati világ túlbonyolított, túlterhelt életmódját.

A buddhizmus és a japán kultúra népszerűsége az európai érdeklődés középpontjában áll, mert olyan értékeket és eszközöket kínál, amelyek a modern nyugati élet kihívásaira nyújtanak választ. A buddhizmus gyakorlati tanításai, a meditáció és a mindfulness nemcsak spirituális, hanem pszichológiai és életvezetési szempontból is relevánsak. A japán filozófia esztétikai vonzereje, a Zen egyszerűsége és a harcművészetek filozófiai mélysége pedig tovább erősíti a keleti tanok iránti érdeklődést. Azonban fontos, hogy az emberek ne csak az esztétikai és praktikus elemeket ragadják meg, hanem a tanok mélyebb megértésére is törekedjenek.

Összegzés

Az európai érdeklődés a keleti vallások és filozófiák iránt az életmód változásaiból, a spirituális igények növekedéséből és a keleti kultúrák gyakorlati, elfogadó szemléletéből fakad. A buddhizmus, a Zen, a mindfulness és a japán filozófiák olyan válaszokat és eszközöket kínálnak, amelyek a modern nyugati ember életében könnyen alkalmazhatóak, és enyhítik a stresszt, a bizonytalanságot és a kiüresedés érzését.

A keleti tanok népszerűségének okai

   •       Egyszerűség és praktikusság: Könnyen érthető és alkalmazható tanítások, amelyek az élet minden területén hasznosak.

   •       Belső harmónia keresése: A belső béke és önismeret hangsúlyozása, szemben a nyugati vallások gyakran külső célokra irányuló tanításaival.

   •       Elfogadás és szabadság: Az ítéletmentesség és a személyes fejlődés előtérbe helyezése.

   •       Kultúrák iránti nyitottság: Az egzotikum, a minimalizmus és a természetközeliség esztétikai vonzereje.

A felszínesség kihívása

Bár a keleti filozófiák egyre népszerűbbek, gyakran csak részleteiben vagy leegyszerűsített formában kerülnek alkalmazásra. A meditáció, a mindfulness és a buddhista alapelvek sokszor elvesztik eredeti spirituális és filozófiai mélységüket, és pusztán divatos trendekké válnak. Ez a felszínesség azonban hosszabb távon torzíthatja az emberek megértését a keleti tanokról.

Objektív perspektíva: mit tanulhatunk a keleti filozófiákból?

Az európai kultúra és a keleti tanítások közötti különbségek nemcsak az érdeklődés, hanem az inspiráció forrásai is lehetnek. Az olyan fogalmak, mint a Zen egyszerűsége, a mindfulness gyakorlati alkalmazhatósága, vagy a wabi-sabi esztétikája, mind hozzájárulhatnak a nyugati emberek életének gazdagításához – ha azokat mélyebb megértéssel és tisztelettel közelítik meg.

A keleti filozófiák iránti növekvő érdeklődés tükrözi a nyugati emberek vágyát a harmónia, az egyszerűség és a spirituális megújulás iránt. Bár sok esetben ez az érdeklődés felszínes marad, a keleti tanok lehetőséget nyújtanak arra, hogy az emberek a modern élet kihívásaival szemben olyan megoldásokat találjanak, amelyek mélyebben gyökereznek az önismeretben, az elfogadásban és a belső béke keresésében. A legnagyobb kihívás az, hogy ne csak felületesen, hanem elmélyülten, a tanok valódi jelentését és célját tiszteletben tartva közelítsünk ezekhez a filozófiákhoz. Ezáltal nemcsak egy divatos eszmerendszert, hanem valódi életvezetési útmutatást nyerhetünk.